Mi lett volna, ha…? Hogyan ünnepelne a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar 2021. március 25-én, Bartók Béla, az intézmény névadója 140. születésnapján, ha nem lenne a Covid19 járvány? E fájdalmas és „történelmietlen” kérdésre Nátyi Róbert művészettörténész, az SZTE BBMK dékánja 10 példával, „10 tételben” válaszolt.

– Március 25-én már tavaly is készültünk megünnepelni a karunk névadója, Bartók Béla születésnapját. Akkor és most is a Covid19 járvány hullámai mosták el a rendezvényt – sajnálkozott Nátyi Róbert. – De nem tettünk le arról, hogy idén, amint lehet, hagyományteremtő céllal, megszervezzük a Bartók Béla Művészeti Napokat a Szegedi Tudományegyetemen.

– A Bartók Béla Művészeti Napok elsősorban zenei produkciókkal indulna, de összművészeti fesztivállá dúsulna – árulta el a dékán. Nátyi Róbert magyarázatként arra emlékeztett, hogy nem tettek le annak a tervnek a megvalósításáról, hogy az SZTE korábbi zeneművészeti kara képzési kínálatát bővítsék a képzőművészetekhez kötődő szakokkal, amint túljutunk az új típusú koronavírus okozta vészhelyzeten.

– Kétarcú lesz az SZTE Bartók Béla Művészeti Napok – ígérte Nátyi Róbert. – Bartók és más zeneszerzők műveit szólaltatják majd meg az SZTE BBMK zeneművész oktatói és hallgatói egyrészt a Fricsay koncerttermünkben és a Dugonics téri egyetemi épület dísztermében, másrészt a város legkülönbözőbb pontjain. Flashmobokra számíthatnak a szegediek: a Városháza erkélyétől kezdve a bevásárlóközpontokon át a villamosokig, muzsikálva juttatjuk el a széles közönségnek a zenei élményt. Az SZTE BBMK minden tanszéke bemutatkozik majd.

– Nyitunk a vizuális művészetek irányába is: az idei tervünk, hogy a város közterületein helyezünk el műalkotásokat – a 140 éve született Bartók Béla tiszteletére – mondta. – Az SZTE Bartók Béla Művészeti Napok része egy olyan koncerttel egybekötött kiállítás vagy kiállítással egybekötött koncert, amely múzeumi projekt. A szegedi REÖK-palotában egy „egyéjszakás” kiállításon azok a kortárs magyar művészek mutathatják be alkotásaikat, akik Bartókhoz kötődnek. Ebbe a programba koncert, zene- és művészettörténeti előadás is segítené a testvérmúzsák találkozását.

– Invenciózus és hosszú távú tervünk, hogy a Bartók emlékév időszakában Kass János Fejek sorozatától ihletetten, annak analógiájára egyszínű „Bartók-büsztöket” adnánk át ismert képzőművészeknek, akiket felkérnénk, hogy ezeket használva hozzanak létre olyan, Bartók zenéje ihlette alkotásokat, amelyeket aztán koncerttel kísért vándorkiállításra vinnénk – árulta el Nátyi Róbert, miként ösztönöznének alkotásra művészeket és különböző csoportokat. – Mindehhez az szükséges, hogy életünk visszazökkenjen a szokásos kerékvágásba.

– A tudományegyetem Szegedre kerülésének a 100. évfordulója szorosan összefügg azzal, hogy megélénkült a város zenei élete. Idén lesz 100 éve annak is, hogy – 1921. november 26-án – először adott önálló koncertet Bartók Béla Szegeden. Ez a zenei élmény ihlette Juhász Gyula: Bartók Bélának című versét – emlékeztett a művészettörténész. – Ugyanakkor az előd intézményünk nagy hatású szakmai vezetőjével, Király-Kőnig Péterrel levelezett is Bartók Béla. Ezek közül négy levél, Bartók kézírásával az SZTE BBMK dékáni szobájának a falán ösztönöz mindenkit, aki rápillant, hiszen a világhírű komponista szívén viselte a zenei oktatás sorsát.

– A vidéki városok közül, talán Pozsonyon kívül, Szegeden adta a legtöbb koncertet Bartók Béla. Fontosnak tartotta a vidéki zenei életének a fellendítését – emlékeztett Nátyi Róbert. – Bartóknak ez az elköteleződése is oka annak, hogy másfél éve a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara fölvette a nevét. E döntéshez az is hozzájárult, hogy Nagyszentmiklóshoz, Bartók szülőhelyéhez a legközelebbi magyarországi nagyváros: Szeged. Ráadásul Bartók ifjúkorában többször is járt Szegeden a barátját, Balázs Bélát látogatva. Ez a kapcsolat összművészeti alkotásokat ihletett, gondoljunk A fából faragott királyfi szvitté tömörített változatára.

– Egyelőre vágyálom, hogy elinduljunk az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar vizuális kultúrához kötődő szakjaival, de remélem, ahogy a vírusjárvány visszahúzódik, az azt követő 1-2 éven belül kapcsolódhatunk a Bartóki koncepcióhoz.

– Programot ad Bartók Béla munkássága: nem csupán a XX. századi zenei életre, hanem szinte minden művészeti ágra hat a zenéje – jelentette ki a művészettörténész. – Itt a tisztelgő képzőművészeti alkotásokon, vagy mondjuk a Cantata Profana elképesztő változatosságú feldolgozásán túl arra gondolok, hogy visszavezette az alkotókat a „tiszta forráshoz”, a népi kultúrához. Például Vajda Lajos vagy a szentendrei képzőművészek életműve mögött Bartók programja feszül.

– Szegednél maradva: a 30-as évek elején, a szegedi egyetemhez kötődő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységére is erősen hatott. Például Buday György magyarországi korszakában született fametszetei Bartók szellemiségéből származnak. Vagy egy másik kapocs: a szegedi egyetemi tanár és néprajztudós, Bálint Sándor – visszaemlékezése szerint – revelációként találkozott Bartók zenéjével – emlékeztett Nátyi Róbert. – Tehát Bartók szülőhelyének földrajzi közelsége, a zeneművész Szegedhez kötődése, illetve zenéjének a legkülönbözőbb alkotókra ható ihlető ereje mind, mind hozzájárult ahhoz, hogy karunk névadójának válasszuk azt a XX. századi magyar alkotót, akinek a hatása túlmutat az országhatáron – univerzális.

*

A Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar honlapján 2021. március 25-én két, videón rögzített zenei felvétellel emlékezik arra, hogy „Ma 140 éve született Karunk névadója”…

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna, Archív képek: internet

Korábban írtuk:

Hetvenöt éve halt meg Bartók Béla, koszorúzással emlékeztek rá Szegeden

Bartók és Szeged, a szegedi egyetem kapcsolatáról további olvasmány:

Demény János: Bartók és Balázs Béla kapcsolatáról

Móser Zoltán: Bartók és József Attila

Péter László: Bartók és Szeged

Bartók és Szeged