- Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a komolyzenével? Hány évesen kezdtél trombitálni?

Gyermekkoromban az alsó tagozatos iskolában, ahova jártam, volt lehetőség zenét is tanulni. Érdekelt, hogy milyen lehet zenélni, milyen lehet egy hangszeren játszani. Az első tanárom lelkesedése és zeneszeretete vitt bele a komolyzene világába. Az órákon gyakran hallgattunk nagyon jó klasszikus zenéket és néztünk profi szólistákat. Második osztályban, 9 éves koromban lehetett választani hangszert, ekkor a trombitát választottam.

- Mit kaptál Szegedtől, az itteni tanáraidtól?

Szegeden kiváló tanáraim voltak, sokat tudtam tanulni tőlük. Szenvedéllyel és elkötelezettséggel közelítettek a zene felé, inspirálva engem is. Megtanultam, hogy a zene nem csupán hangok eljátszása, hanem érzelmek és történetek átadása is. Az egyetemnek köszönhetően Erasmus ösztöndíjjal Olaszországban tanulhattam fél éven keresztül. Ottlétem alatt betekintést kaptam másfajta tanulási módszerekbe és zenei világba.

- Vannak versenyeredményeid?

Igen, számos versenyen vettem rész és szerencsére több alkalommal is sikerült eredményt elérnem. Első eredményem 11 évesen volt, egy pest megyei trombitaversenyen második helyezést értem el. Országos versenyeken dobogót és különdíjat szereztem. Különböző nemzetközi versenyeken lettem harmadik, és kiemelt első díjas is. Ezek az eredmények plusz motivációt adtak a további fejlődéshez.

- Ki a példaképed, aki inspirál a pályán?

Matthias Höfs német trombitaművész mindig is nagyon inspiráló volt számomra. Az első trombita szólista példaképem. Az ő technikai tudása, művészi kifejezőkészsége és a hangszer minden téren való kontrollálása lenyűgöző számomra. Mindig is csodáltam, hogyan képes ilyen magas technikai tudással, hibátlanul játszani és közben zenei ideáit átadni a hallgatóknak.

- Mi az, amit a legjobban szeretsz a trombitálásban?

A trombitálásban a legjobban a változatosságot szeretem. Azt, hogy egyaránt lehet klasszikus és könnyű zenét játszani rajta. Sokfajta dinamikát és hangszínt lehet létrehozni a hangszerrel és ez lehetővé teszi, hogy széles skálán mozoghassak a játék során. Emellett a trombita nagyon kifejező hangszer, képes vagyok vele különböző érzelmeket és hangulatokat közvetíteni.

- Hogyan esett a választásod a Mozarteumra?

A salzburgi Mozarteum híre és elismertsége már régóta vonzott, hogy ott folytassam tanulmányaimat. Az intézmény kiemelkedő eredményei és kiváló tanári kara mind hozzájárultak, hogy ezt az egyetemet válasszam. Tanáraim és volt diákjaik akik a Mozarteumban tanulnak, szívélyesen ajánlották az egyetemet továbbtanulás szempontjából. Az is fontos számomra, hogy nemzetközi közegben tanuljak, ahol különböző zenei kultúrákkal és megközelítéssel ismerkedhetek meg.

- Napjainkban milyennek látod a komolyzene megítélését?

A komolyzene megítélése napjainkban vegyes, de egyre inkább úgy látom, hogy növekszik az érdeklődés iránta. Az internet és a közösségi média lehetőséget biztosít arra, hogy szélesebb közönséget érjen el, és a fiatalabb generációk is felfedezzék a műfaj szépségét. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a komolyzene ne veszítse el az értékeit és hagyományait, miközben alkalmazkodik a modern világ elvárásaihoz.

- Hosszútávon milyen célokat tűztél ki a zenélésben?

Hosszútávon szeretnék elismert zenésszé válni. Zenekarokban és különböző projektekben is részt venni, zenélni. Emelett fontosnak tartom a tanítást is, a tudás és a zene szépségének átadását a következő generációknak. Ha arra kerül a sor lehet, hogy tanítani is fogok.

- Mit üzennél annak, aki komolyzenei pályára készül?

Azt üzenném, hogy legyen kitartó, céltudatos és elkötelezett. Megfelelő mennyiségű akarat és kitartás nélkül nem könnyű ezen a pályán elindulni és megmaradni. A komolyzenei pálya nagyon sok áldozatot és konzisztens munkát igényel, de ha szenvedéllyel csinálod, akkor minden befektetett munka megtérül. Ne feledd, hogy a zenélést csak örömmel van értelme csinálni. Fontos, hogy mindig nyitott és rugalmas maradj az új ismeretekre és lehetőségekre.