Rendezvénynaptár
-
2024. december 16. 08:00 - 2025. február 1. 16:00
-
február 3. 08:00 - 8. 16:00
-
június 30. 10:00 - július 4. 20:00
Rendezvény időpontja: 2024. 05. 23.
Helyszín: Szeged, Reök-palota
A magyar vonósnégyesjáték hagyományai című első nemzetközi műhelytalálkozó célja a XIX–XX. század fordulóján kialakuló hivatásos együttesek vizsgálata. A vonósnégyesjátéknak hosszú múltja volt a Magyar Királyságban, ugyanis az ilyen jellegű kamaramuzsika már a XVIII. században megjelent. Feltételezhetjük, hogy Joseph Haydn magyarországi munkássága idején szilárdult mega mai fogalmaink szerinti kvartett összeállítása (két hegedű, mélyhegedű, cselló), de ahogy a XVIII., úgy a XIX. század kapcsán is sok a fehér folt. A napóleoni háborúk idejéből és a reformkorból is számos feljegyzés maradt fent a kvartettekről (többek között Pozsonyból, Kolozsvárról, Pécsről), ám azok konkrét értelmezése még kutatóra vár. Kérdés az is, hogy mennyiben befolyásolta a vonósnégyeseket a magyar hangszeres népzene, illetve a német polgári kultúra. Annyit mégis kijelenthetünk, hogy a kvartettek idővel kinőttek a házimuzsikálás kereteiből, és nyilvános esteken léptek fel.
Jelenlegi tudásunk szerint az első világszínvonalú magyar vonósnégyes a Hubay Jenő és Popper Dávid vezette Hubay–Popper-kvartett (1886) volt. A XX. századi zene tekintetében a legnagyobb jelentőségre azonban a Waldbauer–Kerpely-kvartett (1910) tett szert. Ám velük kapcsolatban is felmerül a gyanú: vajon melyik rögzült zenetörténet-írási epizód nem több csupán, mint okkal-ok nélkül terjesztett legenda? Visszaemlékezések hosszú sora méltatja Weiner Leó zeneszerző szerepét a modern magyar kamarazene megalapozásában, ám mit is adott át a szerzőként háttérbe szorult művész a tanítványainak? Vagy egy harmadik kérdés: milyen civilizatorikus szerepe volt az erdélyi vonósegyütteseknek?
A műhelytalálkozót három intézmény szervezi közösen: az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának Művészettudományi Intézete és a Reök-palota. A szervezők hosszú tudománydiplomáciai tárgyalások során nyerték meg díszvendégüknek Laura Tunbridge professzor asszonyt, az Oxfordi Egyetem Zeneművészeti Karának vezető oktatóját. Az őt követő szekciókban a vonósnégyes tárgykör hazai kutatói adnak elő: Kiss Eszter (VT AMI) és Sófalvi Emese (BBU), valamint Gombos László (HUN-REN ZTI), Németh Zsombor (HUN-REN ZTI) és Szabó Balázs (SZE). Mellettük két eszmetörténeti előadás is elhangzik Nátyi Róberttől (az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánja) és Windhager Ákostól (MMA MMKI). A szervezők felkérését két zenész is elfogadta: Ludmány Dénes és G. Horváth László. Részvételükkel az elméleti és történeti áttekintést konkrét előadói tapasztalatok egészítik ki.
A műhelytalálkozó hosszú távú célja, hogy a nagyközönség is megismerhesse a magyar zenei hagyományok mind teljesebb körét, és a velünk élő örökség hazai és nemzetközi érvényességét.
A programfüzet IDE KATTINTVA letölthető.