A világ felsőoktatási intézményeinek harmadik missziós tevékenységét méri a Times Higher Education 2019-ben indított rangsora, a Times Higher Education Impact Rankings. A speciális lista a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja az ENSZ által megfogalmazott 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goal, SDG) alapján. A Szegedi Tudományegyetem a rangsorban idén is kiválóan szerepel: az egyetlen magyar intézmény, amely a THE friss listáján mind a 17 mért területen a világ 300 legjobb egyeteme közé került, annak ellenére is, hogy mind az összesített listán, mind az egyes célok mentén kialakított területi listákon mintegy másfél-kétszeresére növekedett a kérdőívet kitöltő intézmények száma az előző évhez képest.

A 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals, SDGs)

Forrás: A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 – Agenda 2030

 

A Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez az intézmények sokféle módon hozzájárulhatnak, a rangsor összeállítói figyelembe veszik a környezetükre kifejtett hatásukat is. Fontos szempont az intézmény által megteremtett „hozzáadott társadalmi érték”, amely révén egy kisebb költségvetésből gazdálkodó egyetem is jó eredményeket érhet el. Minden egyes célt támogathatnak az egyetemen folyó oktatáson túl a kapcsolódó kutatási eredmények, az intézményi működés jó gyakorlatai, fejlesztései és minden olyan egyéb tevékenység, amely az egyetem szűkebb-tágabb környezetében is kifejti értékteremtő hatását, az ismeretterjesztéstől a kormányzati szakértő munkáig.

A 2020-as összesített listán a 101-200. helyre rangsorolták a Szegedi Tudományegyetemet, ami a legjobb 13%-ba való tartozást jelenti, figyelembe véve a listára felkerült 767 egyetemet. Ezzel az eredménnyel az SZTE érte el a legjobb magyarországi helyezést.

Emellett a szegedi univeristas olyan területeken is a legjobb magyar intézményként végzett, mint a szegénység felszámolására való törekvés, az éhezés megszüntetésére irányuló tevékenységek, a megfizethető és tiszta energia, az ipar, innováció és infrastruktúra, a fenntartható városok és közösségek, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése, a vízi életközösségek megóvása, a szárazföldi ökoszisztéma védelme érdekében tett törekvések és a béke, igazság és erős intézmények.

A szegénység felszámolására való törekvés (SDG 1) alapján felállított listán a rangsorolt 372 intézményből az 53. a szegedi egyetem. Ez magyarországi viszonylatban a legjobb eredmény. Ennél a rangsornál olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például a szegénység problémájának megoldásához hozzájáruló kutatási eredmények, a jelentősebb anyagi támogatásban részesülő hallgatók száma, az egyetem polgárai számára biztosított szociális szolgáltatások vagy a környező lakosságot segítő karitatív kezdeményezések.

Az éhezés megszüntetésére irányuló tevékenységeket mérő lista (SDG 2) kialakításánál a szegénység, valamint az élelmiszer pazarlásának mérséklése mellett a hatékony élelmiszer-előállítási és -feldolgozási módszerek kifejlesztése, továbbá az ismeretek átadása (az egyetemi oktatáson túl a helyi gazdáknak, termelőknek is) voltak a legfontosabb szempontok. A listára felkerült 290 intézményből a 66. az SZTE. Ez magyarországi viszonylatban szintén a legjobb eredménynek számít.

Egészség és jólét (SDG 3) területen a rangsorolt 620 intézményből a 101-200. a szegedi egyetem. A lista összeállításakor többek között mérték az egészségügyi képzésben részt vevő hallgatók számát, az egészségtudatosság fejlesztését, az életvezetési tanácsadást és a sportlétesítmények hozzáférhetőségét.

Elismerésre méltó Szegedi Tudományegyetem eredménye a minőségi oktatást (SDG 4) mérő rangsorban. A listára felkerült 676 intézményből a 201-300. helyen végzett az SZTE. E lista összeállításánál olyan mutatókat mértek, mint például a végzettek száma, a tanárképzés és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása, az ismeretterjesztő és oktatási forrásokhoz való szabad hozzáférés, az egyetemen kívüli társadalmi közeg számára nyújtott lehetőségek (kulturális programok, tudománynépszerűsítő kurzusok), valamint a helyi iskolákkal és közösségekkel fennálló tehetséggondozó programok megléte.

Szintén a 201-300. helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a nemek közötti egyenlőség (SDG 5) érdekében tett törekvések alapján felállított listán. Ez magyarországi viszonylatban holtversenyes első helyet jelent. A rangsort – melyre idén 548 egyetem került fel – olyan indikátorok alapján készítették, mint a női hallgatók, oktatók és kutatók száma és a nők szakmai karrierjének, oktatásba, tudományba való bevonásának támogatása.

A tiszta víz és alapvető köztisztaság (SDG 6) listán szereplő 330 intézményből az SZTE a 101-200. helyen végzett. Ez a hazai intézmények tekintetében holtversenyes első helyezést jelent. A lista összeállításánál figyelembe vették az egyetem vízfelhasználását, szennyvízkezelési gyakorlatát, a megjelenő víztakarékos megoldásokat, a felelős vízhasználatot ösztönző oktatási tevékenységet.

Legjobb magyar intézményként, a világrangsorban a 101-200. helyen szerepel a Szegedi Tudományegyetem a megfizethető és tiszta energia (SDG 7) területén. A rangsorolt 361 intézményt olyan szempontok alapján mérték, mint a felhasznált energia mennyisége, a megújuló energiák használata, az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések, ismeretterjesztő tevékenységek.

A tisztességes munka és gazdasági növekedés (SDG 8) rangsorra felkerült 480 intézményből a 201-300. a szegedi egyetem. E lista összeállításánál – többek között – figyelembe vették az érdekvédelmi szervek, érdekképviseletek és szakszervezetek működését, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a munkahelyen, valamint olyan mutatókat, mint a legalább egy hónapos gyakorlatban részt vett hallgatók száma és a minimum 24 hónapos szerződéssel rendelkező oktatók és kutatók száma.

A spin-off vállalatok száma, a tudományterületi bevételek, valamint az intézmények kutatási és innovációs tevékenysége mentén állították össze az ipar, innováció és infrastruktúra (SDG 9) rangsort. A listázott 494 intézményből a Szegedi Tudományegyetem a 101-200. helyezést érte el. Ezzel az eredménnyel a legjobb hazai intézmény az SZTE.

Szintén a legjobb magyar egyetem lett az SZTE az egyenlőtlenségek csökkentése (SDG 10) érdekében tett törekvéseket mérő listán. A rangsort – melyre idén 459 egyetem került fel, és az SZTE a 201-300. helyen végzett – olyan indikátorok alapján készítették, mint az esélyegyenlőséget biztosító bizottságok működése, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megléte és érvényesülése, az akadálymentes környezet biztosítása, a fogyatékossággal élők támogatása, továbbá az első diplomáért tanuló, fejlődő országokból érkező külföldi hallgatók száma, a hátrányos helyzetű hallgatók, oktatók és kutatók létszáma.

A hazai egyetemek között első helyen – világviszonylatban 101-200. hely – végzett az SZTE a fenntartható városok és közösségek (SGD 11) területén. A 470 intézményt rangsoroló lista alapját olyan mutatók képezték, mint a helyi kulturális értékekhez és intézményekhez, kulturális örökségekhez való hozzáférés biztosítása, a művészetre és kulturális örökség megőrzésére fordított kiadások, az öntevékeny művészeti csoportok működése, valamint az egészséges életmódra és közlekedésre való ösztönzés.

Szintén a 101-200. helyen végzett a szegedi egyetem a felelős fogyasztás és termelés (SDG 12) területén. Ez magyarországi viszonylatban holtversenyes első helyet jelent. A listát – melyre 2020-ban 360 intézmény került – többek között a műanyag és az egyszer használatos termékek használatának csökkentésére való törekvés, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek, a hulladék mennyisége és az újrahasznosított és szemétlerakóba szállított hulladékok mennyiségei alapján állították fel.

Ugyancsak a 101-200. helyen végzett az SZTE a fellépés az éghajlatváltozás ellen (SDG 13) területen. A rangsorolt 376 intézményt olyan indikátorok alapján mérték, mint az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási-kutatási tevékenységek, a helyi és regionális szervezetekkel való együttműködések, az energiafelhasználás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiafelhasználás, valamint a szén- és szén-dioxid-mentességre törekvés.

Az SZTE a legjobb helyezést a vízi életközösségek védelme érdekében tett törekvéseket mérő listán (SDG 14, Life below water, magyar elnevezéssel: óceánok és tengerek védelme) érte el, a rangsorolt 242 intézményből a 22. a szegedi universitas. A lista összeállításánál a vízi életközösségek védelmével kapcsolatos tudományos, oktatási és ismeretterjesztő tevékenységek, valamint a környező élőhelyek tevékeny megőrzése, helyreállítása voltak a legfontosabb szempontok. Ez magyarországi viszonylatban a legjobb eredmény.

268 intézmény közül a 66. helyen végzett az SZTE a szárazföldi ökoszisztémák védelme (SDG 15) területen, ezzel a legjobb magyarországi eredményt elérve. A listát egyebek mellett azon kurzusok, programok, harmadik missziós tevékenységek és rendezvények alapján állították össze, amelyek a szárazföldi életközösségek védelmére és a biodiverzitás megőrzésére törekednek (pl. nemzetközi összefogásban zajló fajmegmentő és előhely-rekonstrukciós projektek).

A béke, igazság és erős intézmények (SDG 16) listájára 453 intézmény került, közülük a 101-200. helyen végzett az SZTE. A rangsorra felkerült magyar intézmények közül ez a legjobb eredmény. A lista összeállításakor figyelembe vették – többek között – a jogi, a büntetés-végrehajtási valamint a rendvédelmi kurzusokon és képzéseken végzett hallgatók számát, illetve az állami döntéshozatalban hasznosuló szakértői tevékenységeket.

807 intézmény került fel a partnerség a célok elérésért (SDG 17) listára, melyet az egyetemek társadalmi párbeszédben és önkéntes programokban vállalt szerepe, a regionális és nemzeti partnerekkel, civil szervezetekkel való kapcsolatok és a nemzetközi egységekkel való együttműködések alapján állították össze. Ezen a listán – a hazai egyetemek között holtversenyes első helyen – a 101-200. helyen végzett a szegedi egyetem.

A rangsorokban elért kiemelkedő eredmények is bizonyítják a Szegedi Tudományegyetem elkötelezettségét az ENSZ által megfogalmazott célok elérése felé, legyen szó a társadalmi környezet jólétének és jóllétének növelése érdekében vállalt oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységekről, a tudás disszeminációjáról, az emberi, társadalmi, kulturális és környezeti értékek megőrzéséről, a társadalmi, gazdasági, környezeti felelősségvállalásról, vagy épp a fenntartható fejlődés támogatásáról.

SZTEinfo