Közel 50 év alkotómunkáját foglalja össze, ezért akár életműkiállításnak nevezhető Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművésznek a szegedi Reök-palotában rendezett „Átkelés” című tárlata.

Az absztrakció a fontos

„A festményektől a grafikán, a rajzon és a kisplasztikai alkotásokon át szeretnénk ízelítőt adni az életműből” – magyarázta Dr. Nátyi Róbert kurátor Nagy Gábor „Átkelés” című kiállításának tematikáját.

A csaknem 350 alkotás tematikus csoportokba rendezve a REÖK összes kiállítótermét elfoglalja.

„Bizonyos formaproblémák megjelennek már a 70-es évekbeli a műveken, és ezek egészen napjainkig tartanak, átalakulnak. Búvópatakként van, hogy megjelenik, van, hogy egy picit eltűnik például az angyal alakja, a szárnyas figurák” – részletezte a kurátor. Dr. Nátyi Róbert hangsúlyozta, hogy a művek minden apró részlete fontos. A részletekből alakul ki a nagy egység.

Nagy Gábor elmondta, sok munkája került külföldre, ezek a jelen vírushelyzetben nehezen felkutathatók, de legmeghatározóbb munkái megtekinthetőek a szegedi kiállításon. A művész számára az absztrakció, a nagyon konkrét látvány és a kettő közötti határvonal az, ami fontos, ami érdekli.

A kultúrpalota Nagy Gábor egyik személyes kedvencét, a Különös táj I. című alkotást is bemutatja, melyet a dél-franciaországi művésztelepen (Mirabel-ben) szerzett élményei inspiráltak.

 

Kondortól a tiszai tájig

A kiállítás két szintjét tudatosan elválasztották. A Reök-palota első szintjén a művész korai munkái, az alapok találhatók, míg a másodikon az elmúlt évek alkotásai. A másik szempont, mely alapján különbséget lehet tenni a szintek között, hogy alul elsősorban a grafikai életmű helyezkedik el és pár fából készült plasztikai alkotás, míg a felül a plasztikák mellett nagyobb olajfestmények találhatók.

„A fákra lélegző, organikus anyagokként gondol Nagy Gábor, tiszteli őket. Olyanok ezek a plasztikák, mintha a ’80-as, ’90-es évek rajzai, festményei kiléptek volna a virtuális térből” – fejtette ki véleményét a kurátor.

A ’60-as évek végétől a napjainkig készült munkák sorakoznak Nagy Gábor tárlatán. A festményeken, portrékon is érzékelhető a grafikusi jelleg. Az alkotó szemlélete szerint „a rajzban tanuljuk meg a képet”. A REÖK kiállítási tereiben hangsúlyt kap, hogy milyen kereső, kutató folyamatokon keresztül jut el a festő a motívumig. Nagy Gábor elmondta: hatással volt rá Kondor Béla festőművész munkássága.

A felső szint alkotásai a 2010-es években készültek. E műveken érzékelhető a szemléletváltás. A festmények fő témái: az alföldi és a Tisza táji történetek, a csongrádi tájegység. Ennek megfelelően ladikok, csónakok, pásztorjelenetek tűnnek föl a műveken, melyek alapját az alsó szinten látható grafikák alkotják. A nagy Gábor-művek gyakori motívumai a provanszi épületek és a bazaltsziklák is.

A kiállítás oktatói tér is

A kurátor fontosnak tartotta, hogy Nagy Gábor plasztikái a Reök-palota mindkét szintjén szerepeljenek a kiállítási térben. Ezzel érzékeltethető, hogy e plasztikák a festményekkel, grafikákkal egyenrangú alkotások. Dr. Nátyi Róbert fontosnak tartja azt is, hogy a rajzok se tűnjenek vázlatoknak, előtanulmányoknak.

A kiállítás oktató jellegét, didaktikus célját akkor tölti be, ha az SZTE hallgatói is ellátogatnak Nagy Gábor tárlatára. Dr. Nátyi Róbert véleménye, hogy bizonyosan lesznek hallgatók, akiket érdekelni fog a kiállítás, különösképpen azokat, akik képzőművészetet tanulnak. A kiállításnak szegedi vonatkozása is van, ugyanis Nagy Gábor – aki 1974-től egészen 2011-ig egykori iskolájában, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított – az SZTE Rajz-művészettörténet Tanszéken is oktatott néhány évig.

Kérdésünkre válaszolva Dr. Nátyi Róbert elmondta: minden generációnak ajánlja a kiállítást, így a gyermekeknek is. Szerinte „a kortárs művészet az, amit a fiatalok merészebben közelítenek meg, mint a felnőttek. A gyerekek a rugalmas fantáziájuknak köszönhetően nagyon gyorsan tudnak azonosulni szinte bármilyen alkotással".

Az „Átkelés” csaknem 3 hónapig, 2021. január 3-ig tekinthető meg a Reök-palotában.

 

SZTEinfo – Szöveg: Hegedűs Ádám Alex

Illusztráció: Reök